Interjú az EBKEKSZ Alapítóival

BudaPets: Minden jó kutyás sztori egy négylábúval kezdődik. Kik vagytok ti a póráz másik végén, és ki az a bizonyos szőrös családtag, aki mindent megváltoztatott körülöttetek? Meséljetek kicsit magatokról és a közös mindennapjaitokról! 

EBKEKSZ: Mi alapvetően egy teljesen hétköznapi kutyás család vagyunk. Sanyi és Gyuri mentett kutyák, és onnantól kezdve, hogy hozzánk kerültek, az volt a célunk, hogy tényleg jó soruk legyen velünk. Nálunk a kutya nem „hobbi”, hanem családtag – jönnek velünk mindenhová: kávézóba, utazni, dolgozni.

És pont ebből a közös mindennapi életből jött az a felismerés is, hogy mennyire kevés igazán jó, tiszta és szerethető jutalomfalat van a piacon. Mi azok a gazdik vagyunk, akik elolvassák az összetevőket, mert nekünk ugyanolyan fontos, hogy ők mit esznek, mint az, hogy mi mit eszünk. De közben azt is szeretnénk, hogy egyszerűen csak boldogan ropogtassanak valami finomat.

BudaPets: Hogyan nőtte ki magát ebből a közös kutyás életből az EBKEKSZ? Mi volt az a személyes élmény, felismerés vagy belső mozgatórugó, ami miatt úgy döntöttetek, hogy saját márkát alapítotok? 

EBKEKSZ: A történet valójában nem is a kutyával kezdődött, hanem a juice-okkal. A SUPERJUICE-nál napi szinten láttuk, hogy mennyi értékes rost marad vissza a préselés után – és egyszerűen nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ez „hulladékként” végezze.

Aztán rátaláltunk a Mancskonyha csapatára – Ágira és Attilára. A mi kutyusaink az ő általuk készített, emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagokból főzött eledelt eszik, szóval már eleve volt egy bizalom és kapcsolódás.

Egy ponton pedig jött a gondolat: mi lenne, ha ezt együtt csinálnánk? Megkérdeztük, lenne-e kedvük velünk dolgozni – és szerencsére volt.

Innen indult el igazán a közös munka: elkezdtük tesztelni és fejleszteni a kekszeket, és nagyon gyorsan kiderült, hogy ez nemcsak egy jó ötlet, hanem egy működő, szerethető termék.

Az EBKEKSZ – vagy nemzetközi nevén HOLY PULP – valójában már jóval azelőtt megszületett, hogy tényleges termékként megjelent volna. Először egy ötlet volt, amivel 2024-ben pályáztunk az European Week for Waste Reduction keretében, az élelmiszerpazarlás témájában.

Az első komoly visszaigazolás 2024 decemberében érkezett, amikor a projekt elnyerte a K&H Bank „Üzletet ide!” pályázatán a Legfenntarthatóbb kollab díjat.
Majd 2025 júniusában jött a még nagyobb meglepetés: a projekt nemzetközi aranyérmet nyert az European Week for Waste Reduction „Business / Industry” kategóriájában. Ez volt az a pont, amikor egyértelművé vált számunkra, hogy ebből valódi márkát kell építenünk.

BudaPets: Ha a termékeitekre nézünk, mit láthatunk abból a szívből és szakértelemből, amit beletesztek? Mi az a legfőbb érték vagy megoldás, amit a EBKEKSZ ad a gazdiknak és a kutyáknak? 

EBKEKSZ: Azt, hogy semmit nem bonyolítunk túl, de semmit nem is engedünk el. Egyszerű, érthető összetevőkkel dolgozunk, amik valóban értéket adnak a kutyának. Ezek a kekszek nem „töltelékek”, hanem tápanyagban gazdag, valódi alapanyagokból készülnek, ráadásul úgy, hogy közben egy teljesen új életet adunk annak, ami máshol melléktermék lenne.

A visszajelzésekből pedig az látszik, hogy a kutyák imádják – és a gazdik is megnyugszanak, hogy jót adnak nekik.

Most pedig egy új irányon is dolgozunk: hamarosan érkezik az állatokhoz legjobban értő szakértői csapattal közösen fejlesztett fogtisztító kekszünk – a kilétük egyelőre maradjon titokban. 🙂 A tesztek alapján elég egyértelmű, hogy a kutyák nem tudnak betelni vele, úgyhogy mi is nagy várakozással készülünk a bevezetésére.

BudaPets: A budapetsnél a tudatos gazdikat szólítjuk meg. Számotokra mit jelent a tudatosság a mindennapi alkotás során, és mi az a dolog a gyártásban/tervezésben, amiből sosem köttök kompromisszumot? 

EBKEKSZ: Nálunk a tudatosság nem egy marketing szó, hanem a kiindulópont. Az egész márka arra épül, hogy nem dobunk ki értéket. Upcyclingben gondolkodunk, hazai gyártással dolgozunk, és olyan partnerekkel, akik ugyanúgy komolyan veszik a minőséget, mint mi.

Amiből sosem kötünk kompromisszumot, az az alapanyag és az őszinteség: amit ráírunk a csomagra, az tényleg benne van. És amit csinálunk, azt nyugodt szívvel adjuk a saját kutyánknak is.

BudaPets: Visszatekintve az eddigi utatokra, mi volt az a pillanat, ami a leginkább feltöltött, vagy amikor azt érezted: „Igen, ezért csinálom!”? 

EBKEKSZ: Talán a legőszintébb visszajelzést mindig a kutyák adják. Náluk nincs udvariasság vagy marketing – vagy kell, vagy nem. És az, hogy szinte az összes kutya gondolkodás nélkül megeszi, sőt várja a következőt, az nekünk mindennél többet mond. Ez egy nagyon tiszta „igen”.

A másik ilyen pillanat az volt, amikor rátaláltunk a Mancskonyha csapatára, Ágira és Attilára. Valahogy az első perctől megvolt az összhang, és ebből egy olyan együttműködés lett, ami nemcsak működik, hanem tényleg visz előre minket.

Ez a közös munka rengeteg új ajtót is kinyitott: bekerültünk egy mentorprogramba, ahol más impact vállalkozásokkal találkozunk, és folyamatosan tanulunk egymástól. Ezek azok a pontok, amikor azt érezzük, hogy ez nemcsak egy termék vagy projekt, hanem egy irány, amiben érdemes tovább menni.

BudaPets: Ha most öt évet előre ugrunk az időben, mi az EBKEKSZ nagy víziója? Mi az az átfogó küldetés, amit el szeretnétek érni a hazai kutyás közösségben?

EBKEKSZ: Ha öt évet előre ugrunk, azt szeretnénk, hogy a EBKEKSZ / HOLY PULP ne csak egy márka legyen, hanem egy ismerős gondolat Európa-szerte. Hogy ha valaki meghallja, akkor tudja: ez az, amikor valami „maradékból” érték lesz.

Az egyik legfontosabb célunk, hogy a SUPERJUICE-nál keletkező összes rostot hasznosítani tudjuk, és ne maradjon olyan melléktermék, aminek nincs új élete. De ennél is tovább megyünk: szeretnénk, ha ez a modell nem csak nálunk működne, hanem másoknál is.

És közben ott van a kutyás közösség is: jó lenne, ha természetessé válna, hogy a jutalomfalat nem egy mellékes dolog, hanem tudatos döntés.

BudaPets: Zárásként egy kis játék: ha a kutyátok/múzsátok tudna beszélni, mit mondana, ő miért szereti a legjobban a termékeiteket? 

EBKEKSZ: Szerintünk Sanyi, Gyuri és Horváth Charlie - (na nem az énekes:) , hanem Ági és Attila kutyusa ) valami ilyesmit mondanának:

„Végre nem kell gondolkodni. Megkapom, megeszem, kérek még. Jó íze van, ropog, és mindig jön belőle a következő. Nem tudom mi az az upcycling, de ha ez az, akkor jöhet minden nap.”

És valószínűleg itt abba is hagynák a beszélgetést… mert épp egy újabb kekszre várnának. 🐾